Téma: Ablakszigetelés házilag

Én is hasonló dolgokkal szigetelem az ablakaimat, de akárcsak az egyik hozzászóló előttem, úgy én is a szivacsos szigetelés helyett szilikont használok. Ügyelni kell, hogy szép egyenletesen legyen felhordva az ablak rései közé, de ha jó munkát végeztünk, akkor eszméletlen kitűnő szigetelést fogunk kapni. Ugyan a festéket egy esetleges csere esetében úgy lekapja, mint a huzat, de mivel 3-4 évente elég cserélni ezt a szigetelési formát, ezért úgy gondolom, akkor egy festés is kijár az ablakoknak már. Ez a szilikonos dolog ilyen tubusos változatban kapható, külön kinyomó szerkezetet kell hozzá venni, de igencsak megéri, mert rendkívül jól szigetel, dupla olyan jó, mint a szivacs. Mivel nehéz felhordani az ablakra szép egyenletesen, ezért nem árt hozzá egy erős férfikéz, ez tény, de megéri a fáradozást, mert ezáltal nagyon jól szigetelő ablakokat kapunk. Hogy milyen a szilikon színe, az mindegy, a száradás után mindegyik gumiszerű, rugalmas állagú, a felületekhez jól illeszkedő, de nem ragadós anyag lesz belőle, ami csak néhány év után veszti el alakját, akkor kezd el deformálódni.

A purhabtól ugyanakkor távol tartanék mindenkit. Nagyon erős anyag, ha valaki túl sokat nyom az ablakok közé, akkor annak akár még teljes nyílászárócsere is lehet a vége, mert egyszerűen szétfeszítheti a keretet is, az ugyanis egy száradásig folyamatosan dagadó, kemény anyag, ami rendkívül heves kémiai reakcióval jár, szóval ha rám hallgattok, akkor próbáljátok ki a szilikont, nekem ez vált be a leginkább.

Végig olvastam a hozzászólásokat és egy kicsit el ment rossz irányba.
A szilopasztos szigetelésről lebeszélek mindenkit. A szilopaszt az első pár hónapban ellátja a feladatát de utána ki keményedik és a rugalmasság megszűnik. Valamint a fa ablakok életében 5-7 évente eljön a festés időszaka és akkor el kellene távolítani de ez nagyon sok többlet munkát igényel. És ekkor szokott ez eljönni, hogy rá festenek tovább rontva a helyzeten. A felragasztható szigetelőcsikók közül a szivacsos a legrosszabb megoldás mivel a szivacs magába szívja a port, valamint nem bírja a nedvességet.

ferrari27 eredeti hozzászólása

Végig olvastam a hozzászólásokat és egy kicsit el ment rossz irányba.
A szilopasztos szigetelésről lebeszélek mindenkit. A szilopaszt az első pár hónapban ellátja a feladatát de utána ki keményedik és a rugalmasság megszűnik. Valamint a fa ablakok életében 5-7 évente eljön a festés időszaka és akkor el kellene távolítani de ez nagyon sok többlet munkát igényel. És ekkor szokott ez eljönni, hogy rá festenek tovább rontva a helyzeten. A felragasztható szigetelőcsikók közül a szivacsos a legrosszabb megoldás mivel a szivacs magába szívja a port, valamint nem bírja a nedvességet.

Nem vagyok nagy szakértő a témában, de nem igazán tudom mi a baj a szilikonnal? Tehát nem kötözködés, de tényleg nem nagyon értem. Sokan használják, profik is. Vagyis akkor lehet mégsem annyira profik? A festhető nálam is használatos, mert az átlátszó nem jött be igazán. Mármint a festéskor valahogy az ledobja magáról az anyagot.

József, ferrari a sziloplasztról beszélt, nem a szilikonról. A kettő legjobb tudomásom szerint ég és föld egymáshoz képest. A sziloplaszt tényleg nem jó nyílászáró szigetelésére, főleg azért nem, mert ugyebár inkább ragasztásra és lyukak, rések tömésre használják, semmint szigetelőanyagként. Van persze, aki szigetelésre, de nyílászáróhoz sziloplasztot? Na, azt azért megnézném. A szilikon teljesen más, bár hasonló állaga lesz, mint a sziloplasztnak, lényegesen könnyebb vele dolgozni, nem ragad hozzá semmihez, könnyen el is távolítható, nem mellesleg festhető is. Míg a sziloplaszt elég csúnyán meg tud keményedni - ezért nem is értem miképpen kerülhet az nyílászáróba -, a szilikon megmarad rugalmasnak, így tökéletes szigetelőnek. Nagy igazság, hogy valóban sokan használják a szilikont ablakszigeteléshez és valóban a profik is azt használják. Aláírom, hogy nehéz vele dolgozni, pontosítok, nehéz vele szépen dolgozni, de, hogy hasznos szigetelő, az nem is lehet vitás.

József eredeti hozzászólása

Nem vagyok nagy szakértő a témában, de nem igazán tudom mi a baj a szilikonnal? Tehát nem kötözködés, de tényleg nem nagyon értem. Sokan használják, profik is. Vagyis akkor lehet mégsem annyira profik? A festhető nálam is használatos, mert az átlátszó nem jött be igazán. Mármint a festéskor valahogy az ledobja magáról az anyagot.

Habár egy másik topicban már részben érintettem a témát, úgy gondolom, hogy ide illik a legjobban, így itt is leírom az én kissé sajátos módszeremet, ami bármennyire is meglepő, de működik, ez az ablakszigetelés padlószőnyeggel.

Talán viccesen hangzik, de tényleg kiválóan működik ez a módszer. Az egész alapja nem más, mint egy darabka - nem kell nagy, komolyabb méretű házak esetében egy négyzetméter is elég - padlószőnyeg, lehetőleg ne a bóvli változatok, hanem azok, amelyek vastagon és sűrűn szőttek, filcet is tartalmaznak, az aljukon pedig műanyag háló van, ez ugyanis fontos lesz a rögzítésnél. Szóval, a padlószőnyegdarabot az ablakkeret paramétereihez igazítottan fél vagy egy centiméteres csíkokra vágjuk. Aki dolgozott már valaha padlószőnyeggel, az tudja, hogy ez nem lesz egyszerű feladat, éppen emiatt ajánlatos az alját mérni, a masszív részt, a vágást pedig nagyon éles szikével elvégezni. Ha megvannak a csíkok, tulajdonképpen nincs más dolgunk, mint beszerezni valamilyen nagyon erős ragasztószert. A pillanatragasztó sem rossz, de én valami lassabb kötésű, vízbázisú ragasztót ajánlanék, nem baj ha nem köt olyan gyorsan. Szóval ahová mások a szivacs csíkokat és a szilikont ragasztják, nekünk oda kell ragasztanunk majd a padlószőnyeg csíkokat, lehetőleg úgy, hogy jó szorosan illeszkedjenek egymáshoz, ne lógjanak ki a vájatokból, ne akadályozzák az ablak csukódását és így tovább. A művelet után ugyan tény, hogy az ablakot nehezebb lesz bezárni, sőt, erősen meg kell nyomni, hogy bekattanjon a zár, de cserébe olyan szigetelésünk lesz, amire garantáltan nem fogunk tudni panaszkodni.

Hogy eloszlassak néhány kételyt, a szőnyeg nem marad ott eltávolítás után a kereten, nem hagy nyomot, egy egyszerű spaknival könnyedén le lehet kaparni a ragasztómaradékot is - ez ragasztótól függ - a szigetelés pedig három évet minimum kibír - azóta vannak fent az én ablakaimon, de semmi sem változott a szigetelés mértéke. Persze lehet használni a rögzítéshez szegeket, ez azonban elég kíméletlen bánásmód lenne az ablakkal. A módszer leginkább a nagyon régi ablakok esetében a leghatásosabb, az újabbaknál lehet, hogy nem fog elférni majd a szőnyeg, tehát zárhatatlan lesz az ablak, erről előbb győződjünk majd meg, mielőtt teliberagasztanánk az egészet.

Alan, kísértetiesen hasonló módszert alkalmaztam én is, de én filccel csináltam ugyanezt padlószőnyeg helyett. Szerintem ez egy kicsit könnyedebb megoldás, mert sokkal könnyebben csukódik az ablak tőle, nem kell feszegetni, az állandó feszítéstől ugyanis hosszabb távon szerintem garantáltan el fog romlani a zárszerkezeted, ha pedig fa ablakod van - nyilván az van -, akkor a tok is megvetemedhet az állandó feszüléstől, szóval szerintem bármennyire is hatékony, nem biztos, hogy hosszabb távon is célra vezető a megoldásod. Elgondolkodva ugyanakkor, egy szőnyeg elég vastag, szóval gondolom akkor olyan is volt az a leszigetelt ablak, ha sikerült úgy felragasztani a szőnyegcsíkokat, hogy azoktól még be tudd zárni az ablakot. Mert akárhogyan is nézem, legalább 3-4 mm biztosan van egy átlagos szőnyeg, szóval a szigetelésed az ablaktokjaid korábban elég rosszak lehettek.

Alan eredeti hozzászólása

Habár egy másik topicban már részben érintettem a témát, úgy gondolom, hogy ide illik a legjobban, így itt is leírom az én kissé sajátos módszeremet, ami bármennyire is meglepő, de működik, ez az ablakszigetelés padlószőnyeggel.

Talán viccesen hangzik, de tényleg kiválóan működik ez a módszer. Az egész alapja nem más, mint egy darabka - nem kell nagy, komolyabb méretű házak esetében egy négyzetméter is elég - padlószőnyeg, lehetőleg ne a bóvli változatok, hanem azok, amelyek vastagon és sűrűn szőttek, filcet is tartalmaznak, az aljukon pedig műanyag háló van, ez ugyanis fontos lesz a rögzítésnél. Szóval, a padlószőnyegdarabot az ablakkeret paramétereihez igazítottan fél vagy egy centiméteres csíkokra vágjuk. Aki dolgozott már valaha padlószőnyeggel, az tudja, hogy ez nem lesz egyszerű feladat, éppen emiatt ajánlatos az alját mérni, a masszív részt, a vágást pedig nagyon éles szikével elvégezni. Ha megvannak a csíkok, tulajdonképpen nincs más dolgunk, mint beszerezni valamilyen nagyon erős ragasztószert. A pillanatragasztó sem rossz, de én valami lassabb kötésű, vízbázisú ragasztót ajánlanék, nem baj ha nem köt olyan gyorsan. Szóval ahová mások a szivacs csíkokat és a szilikont ragasztják, nekünk oda kell ragasztanunk majd a padlószőnyeg csíkokat, lehetőleg úgy, hogy jó szorosan illeszkedjenek egymáshoz, ne lógjanak ki a vájatokból, ne akadályozzák az ablak csukódását és így tovább. A művelet után ugyan tény, hogy az ablakot nehezebb lesz bezárni, sőt, erősen meg kell nyomni, hogy bekattanjon a zár, de cserébe olyan szigetelésünk lesz, amire garantáltan nem fogunk tudni panaszkodni.

Hogy eloszlassak néhány kételyt, a szőnyeg nem marad ott eltávolítás után a kereten, nem hagy nyomot, egy egyszerű spaknival könnyedén le lehet kaparni a ragasztómaradékot is - ez ragasztótól függ - a szigetelés pedig három évet minimum kibír - azóta vannak fent az én ablakaimon, de semmi sem változott a szigetelés mértéke. Persze lehet használni a rögzítéshez szegeket, ez azonban elég kíméletlen bánásmód lenne az ablakkal. A módszer leginkább a nagyon régi ablakok esetében a leghatásosabb, az újabbaknál lehet, hogy nem fog elférni majd a szőnyeg, tehát zárhatatlan lesz az ablak, erről előbb győződjünk majd meg, mielőtt teliberagasztanánk az egészet.